Aszongya, hogy adott egy anyuka. Aki történetesen imádja a gyerekét. Ez eddig minden oké és minden a legnagyobb rendben. Aszongya, hogy a gyereknek van egy kutyusa. Nem kínai. Plüss. És az anyuka máris keresi a pót kutyit, ha netán elvészne az “eredeti”. Még nem veszett el az eredeti. És “marhára” vigyáznak rá…
Csak azt nem értem minek kell ennyire túllihegni a dolgokat. Mi történik akkor ha elvesztődik a kiskutya? NEM TOM. Nincs gyerekem… csak egy kutyám… de hát az ég szerelmére az élet nem leányregény… néha érnek vesztességek amiket anyuci nem tud majd kivédeni… Persze, megértem, hogy aggódik meg izé, és azért is kérdem… én szemlély szerint előre nem keresnék így pótkutyát. A hiszti is elmúlna. 2 nap nem alvás és kapna egy másik plüss akármit. Azt se kínait persze 
Csak valahogy nem fér a fejembe… így kell ezt csinálni? Mi van ha élő kutya volna a barátja? Készíttetne klónt belőle?
Eh fura ez a világ….
