Aszongya, hogy adott egy anyuka. Aki történetesen imádja a gyerekét. Ez eddig minden oké és minden a legnagyobb rendben. Aszongya, hogy a gyereknek van egy kutyusa. Nem kÃnai. Plüss. És az anyuka máris keresi a pót kutyit, ha netán elvészne az “eredeti”. Még nem veszett el az eredeti. És “marhára” vigyáznak rá…
Csak azt nem értem minek kell ennyire túllihegni a dolgokat. Mi történik akkor ha elvesztÅ‘dik a kiskutya? NEM TOM. Nincs gyerekem… csak egy kutyám… de hát az ég szerelmére az élet nem leányregény… néha érnek vesztességek amiket anyuci nem tud majd kivédeni… Persze, megértem, hogy aggódik meg izé, és azért is kérdem… én szemlély szerint elÅ‘re nem keresnék Ãgy pótkutyát. A hiszti is elmúlna. 2 nap nem alvás és kapna egy másik plüss akármit. Azt se kÃnait persze 
Csak valahogy nem fér a fejembe… Ãgy kell ezt csinálni? Mi van ha élÅ‘ kutya volna a barátja? KészÃttetne klónt belÅ‘le?
Eh fura ez a világ….
