Nagyon rég nem vonatoztam. A minap beszélgettem egy barátommal, Å‘ mondta, hogy kénytelen vonattal menni, mert a kocsija elromlott. Majd elmesélte, hogy menet egészen kényelmes “luxus” körülmények között utazott, 6 személyes “kompartimentbe” (fülkébe), tisztaság, emberi körülmények, visszafele azonban az Å‘srégi kommunista vonattal jött.
itt kifejtettem neki, hogy az az igazi vonatozás :d tényleg annak volt egy különleges Ãze, szaga, érzése. Mindig maximálisan koszosnak éreztem magam egy vonatozás után. Mintha a bÅ‘röm alatt is koszos lettem volna. Persze ezután a tisztaság érzése is 2 x olyan értékes volt mint egy sima koszolódos napon… Végül megállapÃtottuk, hogy a két vonatban csak a zakatolás volt ami megeggyezett.
MegkÃvántam egy kis vonatozást
De addig is itt van a “tudományos” megfejtése annak, hogy “MitÅ‘l zakatol a vonat?”
“Ahhoz, hogy erre a kérdésre válaszolni tudjunk meg kell vizsgálnunk egy vonatot. MibÅ‘l is áll, egy vonat?
Van egy mozdony, és van sok, vagy csak egy – kocsi. Namármost a mozdony ugyanúgy zakatol, mint a vagonok, Ãgy elég csak a vagonokat vizsgálnunk, a mozdonyt el is hagyhatjuk.
Ha megnézzük a kocsikat, akkor ugye zakatolás szempontjából, mindegyik egyforma, Ãgy elég, egy kocsit megnézni, a többit elhagyhatjuk.
De mibÅ‘l is áll egy vagon? Van egy felsÅ‘ (utas, vagy rakodó) rész, és van egy alsó rész, azaz az alváz. De a felsÅ‘ rész nem zakatol, Ãgy azt is elhagyhatjuk, elegendÅ‘ az alsó részt vizsgálni.
Az alsó rész felépÃtését tekintve, áll egy alvázból, és kerekekbÅ‘l. Innen az alváz ugye megint nem zakatol, tehát azzal sem kell foglalkoznunk, elég megnézni a kerekeket.
Kerékből is van azonban egy vagon alatt általában 4 pár, tehát elegendő egyet vizsgálni, a többit elhagyhatjuk.
Egy pár kerék felépÃtését nézzük meg! áll magából a kerékbÅ‘l, és van a tengely. A tengely viszont nem zakatol, tehát elhagyható. Marad két darab kerék ami azonban teljesen egyforma, Ãgy az egyiket elhagyhatjuk.
A továbbiakhoz kell egy kis matematika, hiszen nézzük meg a kereket! KöR ALAKú!!
A kör területét, úgy számoljuk ki, hogy r négyzet szer pÃ. A képletbÅ‘l PÃ=3.14, ami nem zakatol, tehát nem foglalkozunk vele tovább
Az r a sugár, ami mivel állandó megint csak nem zakatol.
Mi marad meg? HáT A NéGYZET!! és ahogy ez a négyzet billen egyik oldaláról a másikra, NA ATTóL zakatol a vonat kereke!”
forrás: http://www.kecskefeszek.hu/