A számítógépem gondolt egyet és nem akart elindulni. Csak úgy a semmiből. Előző nap még ment, minden rendesen, másnap meg semmi. Vagyis valami… volt áram, próbálta elindítani a CD egységet de mintha nem lett volna elég ereje. Aztán szétszedtem a gépet… ki a cdegységet, maradt a többi alkatrész. Ekkor elindította a hardot. Na világos ugye, hogy a tápegység ment el otthonról???
Aztán tovább próbálkoztam, végül a proci, memoria és alaplap maradt csak benne, bekötöttem végre a kis hangszórót ami a hibajeleket is kicsipogja (jobbik esetben) és zene volt a fülemnek mikor végül sok próbálkozás után kijelentette a masina, hogy “nincs memória”. Vagyis ezt csipogta nekem. Ezután már tudtam, hogy akármennyire is a tápegységre utal a probléma, annak köze sincs hozzá: a memóriák mozdultak meg valamilyen okból kifolyólag. Vagyis ugyanaz a gond jött elő, ami egyszer “letámadott” egy egyszerű gépház kitakarítás után..
Végül mégiscsak sikerült elindítani és tiszta vicces, hogy azóta probléma mentesen megy, minden működik rajta és nem kellett semmit sem kicserélni.
Ekkor jutott eszembe, amikor a kocsit vittem el egy “szakértőhöz” aki ki akart cserélni mindenféle dolgot rajta, és végül apukám találta meg a hibát: egy biztosíték ki volt lazulva. És azon kezdtem gondolkozni, hogy úgy általánosságban vajon hányszor vernek át akarva vagy akaratlanul a szakértők, akikben biza sokan vakon megbíznak?
