FluidMoon

Megint egy film, amit sokat kerülgettem mielÅ‘tt megnéztem volna. Ez általában azért történik, mert belenézek a trailerbe, nem fog meg azonnal, a színek nem “megfelelÅ‘ek” ( a hangulatomhoz) és a film máris félre van téve.

Na de egyik este eldöntöttem, hogy ideje a sok kis komédia után valami velÅ‘sebb filmet megnézni, kis akció, kis vér ide meg oda, és ekkor került a képernyÅ‘re a “Law Abiding Citizen”.

A sztori egyszerű, egy férfinek kinyírják a családját, kislányát, feleségét megerÅ‘szakolják majd brutálisan megölik Å‘ket. A két gyilkost elkapják, de valami törvénybeli kiskapuk miatt az egyik kiszabadul. A másikat, a “kevésbé” rosszat halálra ítélik, a másik azonban amiért kooperált egyezséget kötnek és néhány éven belül kiszabadul a börtönbÅ‘l.

Valahol mindenki tudja és érzi, hogy borzasztó igazságtalanság történt, de “a törvény az törvény” mottóval senki nem tudja felvenni a harcot.

A bonyodalmak akkor kezdÅ‘dnek el, amikor a halálra ítélt bűnÅ‘zÅ‘ a tetteihez MÉLTÓ módon hal meg… rettenetes kínok között, ugyanis valaki kicserélte a szereket az injekciókból és rengeteg ember szeme láttára borzalmas kínokat szenved mielÅ‘tt meghalna. Innen tovább meg bonyodalmak és keveredések, aminek a lényege, hogy a “rendszer szolgái” is egyik a másik után hullanak el…

Természetesen a fő bűnös, aki kegyetlenül legyilkolta a főszereplő családját kapja a legmegfelelőbbet. Miszlikekbe van szaggatva, de úgy, hogy előtte valami szereket kapott, amitől nem tudott mozogni, kiáltani, ellenben az érzékei felfogtak minden fájdalmat.

Bevallom, a filmen mindvégig éreztem, hogy “nem helyes amit csinál”, hogy Å‘ is ugyanúgy gyilkol mint a másikok teszik, ellenben kimondottan vele együtt tudtam érezni, és a “végre valaki megmondja, megmutatja” hangulat uralkodott rajtam. Akármilyen véresen is elbánt a gonosszal, jelen esetben a hangsúly nem azon volt, hogy fűrésszel szétvágta, hanem, hogy az megkapta amit megérdemelt… (mint a mesékben ugye)

Persze az igazságosztást nem lehetett folytatni míg a világ, végül ő is meghal ebben a sok öldöklésben, persze a hiper szuper megoldások után kissé sántít ahogyan a saját bombája áldozata lesz, de valahol már ez sem igazán lényeges.

Summa summárum: tetszett a film.