Most olvasom a cikket aminek a címe:

H1N1 világbotrány indul – Kommunikációs manipuláció elÅ‘szele

Valahogy nem akarok semmit se hozzáfűzni, de valahol nem hagy nyugodni a gondolat. Persze mint minden más naiv vagy kevésbé naiv de a témához nagyon keveset konyító személynek most megint jutott egy adag fejvakargatás. Mert minden ilyen felröppenő hír mellé társul egy oltsuk be magunkat mert itt a világvége. És kapkodjuk a fejünket. Aki hisz az oltásban hülyeségnek tituál majd minden oltás elleni cikket, aki nem hisz, az meg az oltás mellett kampányoló cikkeket nevezi hülyeségnek.

Nekem könnyű… mert eszem ágában sincs beoltatni magam. Nem is fogom. Ha meg ezzel életem leghülyébb döntését meghoztam (mert mondjuk kinyiffanok a H1N1 vírustól) akkor pech, de az is az én döntésem.

De mi volna ha egy gyerek beoltásáról kéne döntsek? Hallgassak az orvosokra, csak azért mert divat a “szakértÅ‘kre” hagyatkozni, mikor rengetegszer bebizonyították, hogy Å‘k is csak emberek és sokszor csak tapogatóznak de azt sem tudják mit csinálnak???

Egy “videodoktor” véleményét hallgattam meg teljesen más témában… és az egész kisfilm egyetlen mondanivalója az volt: “én úgy gondolom”. Mármint Å‘ az orvos. Egyetlen ésszel magyarázható érvet sem hozott fel, csak a saját tekintélyére és a “szakértÅ‘i diplomájára” hivatkozva akart meggyÅ‘zni engem (és másokat) hogy amit állít az úgy van… Miért kéne nekem feltétel nélkül, vakon megbíznom abba amit Å‘ … a szakértÅ‘ hisz vagy gondol? És mi van ha rosszul gondolja? Hja akkor tévedni emberi dolog? Bocsika, hogy félrekezeltelek?

Szóval … H1N1… lehet kipattan valami világbotrány, lehet nem… lévén, hogy a “biza nem oltatom be magam” oldalon álltam és állok… ha így lesz, valamiféle “na ugye megmondtam” érzést kéne érezzek. De nem… csak nagyon nagyon de nagyon szomorú leszek ha kiderül, hogy tényleg csak kamu volt az egész. És még jobban megkérdÅ‘jelezek mindent, ami akár halovány kérdÅ‘jelet is okoz a fejemben.

Mert…bármiféle hülyeséget is csináljak, még mindig jobb, ha én okozom a hülyeséget, mintsem engedjek mást dönteni a saját sorsomat illetÅ‘en!

Azt tudom magamról, hogy egy “burokban” élek. Nem engedek ebbe a burokba be egy csomó mindent amit mások beengednek. Nem vagyok hajlandó tv-t nézni, mert csak fáraszt és idegesít. Rádiót csak a zene kedvéért hallgatok, újságot hetente egyszer. Néha belenézek fórumokba, meg itt ott megcsap valami hír szele. Nekem ez így jó, mert úgy vélem, ami elég fontos ahhoz, hogy tudnom kell róla, arról fogok tudni. Valaki elmondja, valakinek fontos lesz beszélni róla.  És még így is, tudatos kizárással is rengeteg infó eljutott hozzám  is a H1N1-el kapcsolatban. Mi lehet azokkal akik tényleg figyelik a médiát??? Biztosan zsong a fejük rendesen!

Nem csodálkozom a sok kétségbeesett szülÅ‘n sem… rettegésig feszítik a húrt felettük, mindenféle veszélyeket és hamis veszélyeket felsorolnak, és mit akar a szülÅ‘ a gyerekének? A legtöbb esetben jót. És elmegy, beoltatja magát, beoltatja a gyerekét,  mert sohasem bocsájtaná meg magának, ha tudatosan rosszat tesz a gyerekének… Erre alapozva igencsak sok embert meg lehet gyÅ‘zni, hogy oltassa be magát… A mellékhatásokról meg majd pár év múlva értesül. Amikor majd megint egyedül marad a döntésével, mivel a “hatalom”, az orvosok majd rá hárítják a felelÅ‘sséget… te írtad alá, most mit panaszkodsz???

Na brr. Végül is senki nem mondta, hogy az élet egyszerű …