Ez a videó azért elképesztett. Kérem én ültem lovon. Mondom…ültem. Állt. Mármint a ló. Nyereg nem volt rajta, csak valami pokróc. De volt olyan izé a fején amitől elméletileg irányítani lehetett (volna, ha tudom hogyan). Irtó szelíd egy lovacska volt. A gazdája fogta a kantárt… és tett egy lépést. Hát majdnem sikítófrászt kaptam mikor megmozdult alattam minden és ment. Nem tettem, mert józan ész a fejemből azt mondta, ha megteszem tuti ledob a ló… így max csak leesek. Szóval olyan 100 métert iszonyat lassú tempóban lépegetett LÓ én meg nagyon nagyon féltem rajta.
Másodszor már valamivel jobb volt és eljutottam addig a performanszig, hogy… 100 méter egyedül majd foooohooohoohoooooordulj, na ne annyit kezdjük előröl, megint kööörrbee, jajj te lovacska ne jobbra hanem balra alapon vissza még 100 métert. Ezzel kifújt a lovaglási edzéseim sorzata és azt hiszem LÓ megkönnyebbült mikor megszabadult tőlem. Jah na de hogy nekem milyen izomlázam volt ez a félóra után… azt nem lehet elmondani.
Na de vannak akik igencsak tudják, hogyan kell ülni egy paripán…
ime ni egy Cityride 
Hát igen, kicsit “agyament” dolog a blokkok között a városban lovagolni, aszfalton, cigivel a szájában de meg kell adni neki, ez a róma csávó igencsak jól tud lovagolni. Emelem kalapom előtte…
