Mindenhonnan röpködnek a hangos felhÃvások, hogy oltsuk el a villanyt egy órára, mert a bolygónknak Ãgy meg úgy szüksége van ránk, mentsük meg a világot és társai. Nos… mind kezdeményezés szerintem is szép, csak valahol.. KEVÉS.
Oltsuk el a villanyt egy órára? Mit érünk vele? Semmit. Lesz cirkusz, meg cécó, meg egy két ügyes (nem mindegyik, csak az erre kihegyezettek persze, meg akinek nem inge ugye…) nonprofit szervezet kicsikar pénzeket, silányan megszervez ezt meg azt és közben flottul élnek majd a nonprofitságukból. … tisztelet a kivételnek.
A Föld órája? Néha azon gondolkozom, hogy ezzel az órás izével a villamos energiát szolgáltató üzemeknek akár hatalmas károkat is okozhatnak. Nagy felbuzdulás majd leég néhány transformátor, mert nem bÃrja a hirtelen le-felkapcsolást és majd szép csodás gomolygó fekete felhÅ‘ket bocsájt ki magából miközben kiadja a lelkét. Persze… újat kell készÃteni helyette, az megint egy csomó környezet szennyezést fog okozni…
De most divat környezetvédeni. Lehetőleg nagy dobra verve. Tömegesen megmozdulva, hogy mindenki lássa: mi igazán védjük a termézetet és igencsak zöldek vagyunk.Aztán a dolgok mélyére tekintve dehogy.
Ez olyan… mint éhezÅ‘ gyerekeknek karácsonykor adni egy kis ajándékot meg ételt. Nem baj, hogy egész évben nincs mit egyen, ó dehogy, azt senki sem látja. De karácsonykor, húsvétkor legyünk adakozóak.
Miért nem lehetünk mindezek mellett MINDEN NAP egy kicsit jobbak? Egy kicsit környezetvédÅ‘bbek? Egy kicsit energia takarékosabbak? EGY PICIKÉT? Miért nem sétálunk mindennap egy félórát és ezalatt a félóra alatt kapcsoljuk ki a gépet, villanyt? Milliószor többet érne. És mindenki megerÅ‘ltetés nélküli kicsit kéne mozdÃtson. Csak azt a csokis papÃrt nem a földre dobnia, csak csak csak…Utópia
De végül is azt mondják el kell kezdeni valahol. S akkor legyen föld órája. 2010. március 27-én, 20.30.