Össz vissz “csak” ennyit vesztegettünk el ma az Eon gáznál. MódosÃtani kellett a szerzÅ‘dést, mivelhogy jelen pillanatig egy nem létezÅ‘, fiktÃv személy nevére jöttek a gázszámlák. Lehet sokkal okosabb dolog lett volna a mai rrómániai valóságban, jó sokat használni, majd megvonogatni a vállat, hogy hát nem tudjuk kicsoda az a valaki, tessenek megkeresni…Az adminisztráció ezen részével egyáltalán nem is lett volna baj. A hölgy akihez kerültünk kedves és segÃtÅ‘kész volt, elmeséltem neki mi a helyzet, bemutattam az erre vonatkozó iratokat majd nekilátott papÃrokat kitölteni. A kellemetlen része az jóval ezelÅ‘tt kezdÅ‘dött és tartott már két órát… a várakozás. Mert bár itt is “húzol egy számot és vársz” rendszer van, ami mondjuk civilizáltnak néz ki… de baromira sokat tart amÃg végre az ember sorra kerül. 9 asztalnál lehet fogadni a klienseket… ebbÅ‘l egy valami nagyon foglalt emberé, aki természetesen nem fogad senkit, kettÅ‘ meg valahol pihen vagy más dolga van, egy “pilát” fogad (ismerÅ‘st)… A többiek viszik a balhét, de még mindig érthetetlen, miért megy ennyire lassan…
Végül 2 óra várakozás után sorra kerülünk.ElÅ‘ször is 4 különbözÅ‘ de végül is pont ugyanazt a szöveget kissé másként megÃrva tartalmazó űrlapot kell kitöltenem. Ezután a hölgy következik, Å‘ töltögeti immár számÃtógépen ugyanazokat az adatokat. Legalább 5 különbözÅ‘ helyre Ãrja be, ,tölti ki feleslegesen a sok sok redundáns adatot. Végül olyan 20 oldalas dokumentáció keletkezik, és majd két hét múlva küldik nekem is postán a jóváhagyást, azért, hogy egy elÃrt nevet kicseréljenek…
Nem is csodálkozom ha észlelhetÅ‘ Romániában gazdasági fellendülés… legalább a papÃr ipar biztosan arat. Végül pontosan 3 óra után hurrá, juppijájé megvan… Csodálatos egy ország—
