Mikor kvázi mondhatnám, hogy minden jól megy
 akkor is akad valami ami idegesĂtĹ‘ legyen… Most pĂ©ldául az, hogy második napja kĂnoz a fogfájás, olyannyira, hogy ma alig tudtam dolgozni. Persze mindenkinek Ă©pp az aktuális fájdalma a legnagyobb, szĂłval izĂ©, nekem ez most a fogam.
Na de dĂĽhöngĂ©sre mĂ©g van egyĂ©b okom is, egy drágalátos szolgáltatĂł döntött a helyemben Ă©s lecsent 20 dolcsit a kártyámrĂłl, mert nehogy nehogy lemaradjak valamirĹ‘l. Persze ráadásul az Ă©n hibám is mivel eszembe se jutott megnĂ©zni, hogy ez az automata funckiĂł be van kapcsolva… valahol az Ă©n fejemben nyilvánvalĂł volt, hogy megkĂ©rdi oszt ha nem bĂłlintok rá, akkor abbahagyja… De Ĺ‘ nem kĂ©rdezte meg, levette a kartyarĂłl a pĂ©nzt oszt jĂłl van.
Idegesit. Idegesit de rettenetesen mert nem voltam elĂ©g figyelmes. Nem kellenek azok a cuccok amiket kifizettem. Most van 2 drb olyanom ami nem kell Ă©s -20 dolcsim Vááááá jön, hogy pofánverjek valakit, mert tán magamat nem fogom … majd elmĂşlik. Addig is lehet kezdek valamit ezzel a 2 izĂ©vel, lehet nem. Minden esetre tanultam belĹ‘le… 1. azonnal kiĂĽrĂtem a kártyámat Ă©s elköltöm a pĂ©nzt arra amire AKAROM. kettĹ‘ jobban odafigyelek mi hogyan van automatikusra beállĂtva…
hĂĽlye amerikaiak… Ĺ‘k a hibásak.